9. fejezet

Sziasztok! Itt van a következő fejezet első fele. :)A másik fele nem tudom mikor fog felkerűlni, nekem biztos nem lesz annyi időm ezen a héten (mivel mikulás van és mi szervezünk mindent) így nem tudom,hogy én leszek-e az aki fordítja, vagy más majd meglátjuk. :D
Fordította: Barbi
Jó szórakozást!

Harry behúzott egy lifthez, mikor bezáródtak az ajtók piszkosan elmosolyodott.

- Sajnos két emeletet is utaznunk kell, így várnunk kell mielőtt az ágyba megyünk - beszélt csábítóan.
- Nagyon perverz vagy Harry! - válaszoltam bosszúsan.
- Tudom - mondta.

Amikor az ajtók kinyitódtak, Harry megfogta a kezem és egy óriási szobába húzott.
- Wow - csodálkoztam.
- Én is így gondolom. Ha egy kicsit kihajolsz az ablakon, láthatod egy parányit Londont - jegyezte meg, s oda mentünk az ablakhoz.

- De most vissza a fontos dolgokhoz - motyogta és felemelt.
- Rakj le! - nevettem hangosan.
- Persze! - válaszolta szemtelenül és pár másodperc múlva egy puha ágyra dobott le.
- Nagyon kényelmes ez az ágy - suttogtam magamnak, de Harry természetesen hallotta ezt.
- Tudod mi puha még? A hajad és a bőröd! - kacsintott rám.
Egy darabig mélyen a szemembe nézett, után lehajolt hozzám. Igen közel volt ajkaimhoz, ujjaival végig simított az ajkaimon.
- Az ajkaid nagyon finomak - suttogta a fülembe, majd megharapta.
Nevetnem kellett, és kezeimet hajába csúsztattam, fürtjei puhák voltak, muszáj volt beletúrnom.
Nyögött egyet amikor ezt megtettem.
- Csókolj meg kérlek! - kértem tőle, ő pedig mosolygott.
- Szívesen megteszem - mondta mély hangjával és lehajolt hozzám. Becsuktam a szemeim, éreztem puha ajkait az enyémen. Mintha egy tűzijáték robbant volna bennem. Megnyalta ajkaim, belépéstért esedezve, miután megadtam neki az engedélyt nyelvünk táncot járt. Amikor Harry kicsit eltávolodott tőlem csalódott lettem. Édesen elvigyorodott és nyakamhoz hajolva a gyenge pontom kezdte szívni.
Többször felnyögtem, mire éreztem, hogy kövér mosoly volt ajkain.
- Hozzám tartozol - mondta csendesen s megcsókolta a homlokom.Majd lehúzta az ingét, nadrágját és cipőét gyorsan. Csak egy boxerben állt előttem, lehetett látni az erekcióját mire elnevettem magam.
- Mi az? - kérdezte játékosan és újra mellém ült. Két kezét mellettem támogatta.
- Mi az Laura? - kérdezte újból keményebb hanggal.
- Csak azon nevettem, hogy szinte meztelen vagy, de én nem - mondtam halkan és próbáltam nem a szemébe nézni.
- Héj, nézz rám! - parancsolta meg, mire arcommal felé fordúltam, így szemébe néztem.
- Nézz a szemembe amikor hozzád beszélek! Ez nekem nagyon fontos. Ne legyél szégyenlős! - mondta lassan. Mélyen és durván.
- Megértettél? - mondta keményen.
- Igen, meg! - feleltem.
- Jó, akkor végre folytathatjuk - suttogta.

8. fejezet

Sziasztok, sok a késés tudom, de itt van, ez a lényeg. Ez már a teljes rész, bekellet iktatni néhány magyarosítást, néhol pedig nem pontosan ugyanazt fordítottam,mint amit leírtam, csak, hogy érthető legyen. Remélem tetszeni fog!  Big love x



Egy fél óra autóút után ott voltunk. Egy hatalmas házat láttam, igen drágának tűnt. Lehetett hallani a felpezsdítő zenét.
"Kiszálsz?" mondta hirtelen egy mély hang és Harry gyönyörű zöld szemeibe mélyedtem.

"Ohh... a-am igen" válaszoltam halkan és kiszálltam.

"Mire gondoltál?" kérdezte komolyan.

"Semmi fontosra!" válaszoltam. Harry nem mondott semmit, helyette a bejárathoz futott és becsengetett.Egy fiú rövid barna hajjal, kék szemmel egy széles mosollyal nyitotta ki az ajtót.

"Lou!" mondta Harry nevetve majd hosszan megölelte.

"Helló Louis vagyok, mi a neved szépség?" mondta és rám kacsintott.

"Én.." válaszolni akartam, de Harry gyorsan félbeszakított

"A neve Laura és az enyém!"

Harry sötéten nézett rá, mire Louis nevetett és bólintott egyet.

"Megölelhetem?" kérdezte Louis, Harry szemtelenül nevetett.

"Csak egy kicsit" féltékenyen válaszolt.Várj, Harry és a féltékenység?
Louis megölelt egy rövid időre, majd elhaladtunk a folyosón, megérkezve egy nagy szobába. Éppen Taio Cruz Hangovere szólt. Egyik kedvenc dalom volt, így gondolkodás nélkül a tánctér közepére mentem és elkezdtem táncolni. Ahogy a dal véget ért, megfordultam és egy üres bárszék mellett találtam egy nagyon szórakozott Harryt. Elvigyorodott pajkosan, így látszódtak az aranyos gödröcskéi. Elkellet ismernem nagyon dögös volt, de nagyon titokzatos is...de valahogy vonzott. Megpaskolta a mellette lévő bárszéket, jelezve mellé kell ülnöm. Harry odahajolt hozzám és csábítóan a  fülembe suttogott:
"Nagyon jól táncolsz Laura!" Arcom vöröslött, sőt már izzott.

"Köszi, korábban tánciskolába jártam, egyszer egy héten" motyogtam halkan.

"Látom, mit akarsz inni?" vágta rá én meg nevettem.


"Mindegy, te döntesz" válaszoltam.

"Mixelek valamit, oké?" mondta hangosan majd a bárpult mögé lépett. Egy aprót bólintottam, nem igazán hangzott kérdésnek.Miközben ő különböző dolgokat dobált és mixelt, én figyeltem őt és muszáj volt nevetnem rajta.

"Szóval még egy Kiwi an's pohár és kész vagyok" - mondta és elém rakta a poharat.

"Köszi, nagyon jónak néz ki!" feleltem lelkesen, és megkóstoltam. A koktélt először gyümölcsösnek éreztem, majd égető alkohol csúszott le végül a torkomon.

"Na?" nevetett Harry.

"Finom" vágtam rá majd kuncogtam.

"Ma leitatlak" motyogta óvatosan, majd felém mosolygott.

"Harry, ezt hallottam!" mondtam szigorúan és belebokszoltam a vállába. Arcát grimaszba vágta és megfogta a helyét, mintha fájna neki.

"Megakarod fogni a bicepszem?" kérdezett rá öntelten, mire újból elnevettem magam.

"Ha-arry, te bolond vagy!" válaszoltam. Ő röviden rám nézett, majd levette a bőrdzsekijét és kezét az én jobb kezemre rakta. Aztán megfeszültek az izmai.

"Hmm?" kérdezte.

"Jól vagyok" mondtam és belenéztem a szemeibe. Valami nem volt szép benne. A kék vagy barna szemű fiúk vannak többen, hogy úgy mondjam. De Harry zöld szemei különlegesek voltak, mélyen belenéztem.

"Nagyon szép szemed van!" jegyeztem meg és elmosolyodtam.

"Köszönöm, neked is Laura" válaszolt, és közelebb jött. Éreztem forró lehelettét, aminek alkohol szaga volt. Éreztem az illatát, ami megbolondított. Lágy ajkai az enyémhez értek, és én válaszoltam azzal,hogy visszacsókoltam. Megnyalta ajkamat, bejutásért könyörgött, azonnal megadtam neki, csókja teli volt szenvedéllyel.
"Keressetek szobát!" hallottuk hirtelen, és félbeszakítottuk a csókot.Louis mögöttünk állt és hangosan nevetett.

"Ezt fogjuk csinálni" vágta rá az ő durva hangján, majd rám kacsintott.

"Jó szórakozást!" mondta Louis hangosan és vállon veregette Harryt.

"Meglesz" suttogta a fülembe, úgy, hogy Louis ne hallja.

"Mielőtt elmentek, ő itt a barátnőm Eleanor, Laura. Már nagyon megakart ismerni!" beszélt miközben sugárzó szemeivel Eleanort nézte.

"Igen, én is" válaszoltam.

"Oké, sziasztok!" szakított félbe Harry, és elhúzott onnan.

07. Fejezet

Kinyitottam a ház ajtót, viszont vetettem egy utolsó pillantást Harryre, ahogy elhajt. Bementem és bezártam magam mögött az ajtót. Felmentem a szobámba, levettem a ruhámat, és a fürdőbe sétáltam. Először is szükségem van egy zuhanyra. A forró víz végigfutottam a testemen lefelé, megmostam samponnal a hajamat aztán elzártam a zuhanyt. Gyorsan felkaptam a törölközőt. Mindig olyan hideg van, ha kijövök a tus alól.. Hallottam, ahogy rezeg a telefonom, a törölközőbe bebugyolálva futottam gyorsan vissza a szobába. Egy új üzenet Harrytől.

Harry:

„Szia baby, este bulizni megyünk, bemutatom a legjobb barátomat. Valami szexit vegyél fel nekem! ;) :* X”

Én:

„Világos Harry!”

Harry:

„Jól teszed, hogy azt csinálod, amit PARANCSOLOK, különben.. nem akarod tudni..”

Én:

„Nem vagyok játékszer, és ez világos neked?! ;O”

Harry:

„AZ ENYÉM VAGY!”

Már semmi kedvem válaszolni neki, egy idióta!

…

Már 18:40, a ruhás szekrényemhez mentem. Kutattam a megfelelő ruha után. Találtam egy párat… Egy feketét, kéket, pirosat, lilát, még egy feketét…

Végül a piros ruha mellett döntöttem, felül a gallérját gyémántok díszítették, egyszerűen megfelelő volt. Besétáltam a fürdőbe, és elkezdtem sminkelni. Lila szemhéjfesték és lila szájfény. Ez tökéletesen megy a ruhához, és nem is túl sok. Felvettem a ruhát, és végül betettem a gyöngyfülbevalómat. Felvettem a fekete körömcipőmet, ami nem túl magas és tudok benne még táncolni. Fújtam magamra egy kis parfümöt és fogtam a fekete táskámat. A telefonomon gyorsan leellenőriztem az időt 19:20.  Lementem a nappaliba és még elkezdtem nézni a TV-t.. Amíg nem hallottam, hogy csöngettek. Kikapcsoltam a tévét, felkaptam táskám, és az ajtóhoz mentem. Kinyitottam és előttem állt egy fiú, aki nagyon jól nézett ki.. Harry. Fehér pólót viselt, fekete bőrdzsekivel, hozzá egy lyukas farmert.

„Helló!” Egyenesen a gyönyörű zöld szemébe mondtam.

„Szép estét hölgyem!” Mondta és rám vigyorgott, amivel látatni engedte a gödröcskéit.

„Megyünk?” Kérdeztem.

„Természetesen!” Válaszolta és én bezártam magam mögött az ajtót. Kinyitotta nekem a kocsiajtót, mint egy úriember, és én beszálltam. Egy pár másodperc múlva ő is beszállt az autóba.

„Ismét nagyon jól nézel ki Laura, tudod?”mondta és én ránéztem, mert láttam a szemem sarkából, hogy engem bámul.

„Köszönöm, te is jól festesz ma ismét.” Mondtam halkan. Éreztem, ahogy az arcom elpirul, ezért gyorsan az ablak felé fordultam.

„Édes!” Mondta az ő mély és rekedtes hangján.

„Mi?” Kérdeztem összezavarodva.

„Az, hogy miattam elpirultál!” Mondta és nevetett.

„Hová megyünk bulizni?” Kérdeztem félbeszakítva a nevetését.

„Egy apartmanba megyünk bulizni, a legjobb barátom Louis lefoglalta és meghívott egy pá embert.” Válaszolta és ismét komoly lett.

„Oh..” mormoltam

„Louis megengedte, hogy mi az éjszakát is ott tölthessük.” Mondta halkan és engem figyelt. Belenéztem a szemébe és csak mosolyogtam. Mit kellene válaszolnom, ha azt mondom, hogy nem, Harry úgysem fogadná el. Mint mindig…

06. Fejezet (TELJES!)

„Félsz tőlem?” Kérdezte a rekedt hangján.

„Nem!” Komolyan válaszoltam, de nem néztem a szemébe.

„Miért hazudsz folyton??” Kérdezte egy kissé idegesebben.

„Nem hazudok!” Válaszoltam idegesen és felálltam.

"Ülj vissza!” Parancsolta bosszúsan, de figyelmen kívül hagytam és az ajtóhoz futottam.

„Hol az a hülye kulcs?” Kérdeztem hangosan.

„Ne beszélj ilyen hangon velem!” Válaszolta dühösen és elkapott.

„Nyisd ki az ajtót rögtön!” Könyörögtem neki.

„Neeeeeem. Velem maradsz éjszakára.” Mondta és rám kacsintott.

„Lent alszom akkor a kanapén.” Mormoltam magamban.

„Nem, velem alszol az ágyban.” Mondta hangosan és én összerezzentem.

„Hol a fürdőszoba?” – halkan kérdeztem.

„Ott!” Mondta, miközben rámutatott egy ajtóra. Gyorsan besiettem oda. Belenéztem a tükörbe, sápadt voltam és kikészültem. Megmostam az arcomat, és kinyitottam a fürdőszobaajtót. Harry kényelmesen feküdt az ágyán és engem bámult. Megpaskolta maga mellett a helyet, mutatva, hogy mellé kéne ülnöm. Lassan az ágy másik oldalára mentem és mellé feküdtem. Betakart és megpuszilta a homlokomat.

„Jó éjt!” Súgta a fülembe és lekapcsolta a lámpákat.

Teljesen összezavarodtam. Kiabált velem meg minden, és most meg gondoskodó?! Harry egy igazán furcsa ember…

A következő reggel a napsugarakra ébredtem fel, amik az arcomba sütöttek. Balra fordultam és szembe találtam magam két fényes, zöld szemmel.

„Szép jó reggelt!” Mosolygott rám.

„Reggelt!” Mondtam zavarodottan és elfordultam.

„Mi a helyzet Babe?” Kérdezte aggodalmasan.

„Mi történt veled? Miért lettél hirtelen ilyen kedves?” Kérdeztem, és ismét ránéztem. Az arckifejezése hirtelen dühös lett.

„Oh, neked jobban tetszik, ha ismét a Bad Boyt alakítom, ezt várod tőlem. Csak kedves akartam lenni veled, mert te.. ach mindegy!” Mondta és felállt.

„Mi mindegy?” Kérdeztem és én is felálltam.

„Semmi!” Mondta és direkt elém állt. Lehajolt hozzám és az ajkai megközelítették az enyémet. Becsuktam a szemeimet és az ajkai már az enyémeken is voltak. A csók mindig szenvedélyes, kóstolgatta az ajkaimat és azt akarta, hogy adjak neki bejutást, de ez nem történt meg.

„Nem is olyan bonyolult!” Lihegte. A kezeit a csípőmre helyezte és az ágyra dobott.

„Sokáig várattál..” mondta komoran és fölém hajolt.

„Nem Harry, szállj le rólam!” Kértem.

„Nem!” Mondta fagyosan és csókolgatni kezdte a nyakamat. A gyenge pontomat csókolgatta, szívta bőrt, mire én beharaptam az ajkamat. Fájt. Megfújta a helyét, és elvigyorodott.

„Immár az enyém vagy..” súgta, és levette a pólóját és a nadrágját. Aztán következett az én toppom és nadrágom. Mindent a földre dobott. Közeledett a mellemhez és bámulta a mellbőségemet, majd piszkosan felnevetett és megérintette a mellemet. Az ujjaival köröket rajzolt és masszírozni kezdte, majd kicsatolta a melltartómat. Lehúzta a pántot és eldobta a melltartót is. Reflexszerűen keresztbe tettem a karomat a mellkasom előtt.

„Baby, vedd el a kezed, gyönyörű vagy!” Súgta mire libabőrös lettem. Ahogy mondta, elvettem a karjaimat. Letettem magam mellé, és ő csókolgatni kezdte a dekoltázsom. Aztán a mellkasom.. és egyre haladt lejjebb. Lehúzta a bugyimat és azt is eldobta. A nyelvével köröket kezdett csinálni, és megnyalt. Halkan felnyögtem. Abbahagyta, amit csinált és közelebb jött hozzám. Vadul kezdett csókolgatni. A kezemet a hajába vezettem és megmarkoltam a tincseit. Annyira szép volt, meg akartam állítani az időt. Figyelmeztetés nélkül vezette belém egy ujját. Kialakított egy ritmust, amit mindig gyorsított, és valamikor a második ujját is belém vezette. Egyre hangosabban nyögtem, és kis idő múlva elértem a csúcsot. Gyorsan letolta a boxerét. Gyorsan keresett egy óvszert a nagy barátjára, és rögtön belém hatolt. Először fájt és nyöszörögtem, egyszerűen csak élveztem. Minden lökés egyre mélyebb és keményebb lett… Aztán már csak egymás nevét nyögtük és a hangos lélegzetvételeinket hallgattuk. Mind a ketten elértük a csúcspontunkat és csak feküdtünk szorosan egymás mellett.

"A következő alkalommal neked kell elkezdened..." Mondta Harry csendesen és rám kacsintott.

"Hova mész?" Kérdezte meglepetten.

"Haza." Válaszoltam hűvösen.

"Először velem fogsz reggelizni!" Parancsolta meg.

"Na jó." Feleltem bosszúsan és utána mentem.

A reggeli után követtem Harry-vel az autójához sétáltunk. Kinyitottam az anyós ülés felőli oldalt én pedig beszálltam. Ő is beszállt, majd elindultunk. Néztem őt és arra a következtetésre jutottam, hogy ő tényleg rettentően helyes.

"Tetszik amit látsz?" Kérdezte hirtelen, majd öntelten rám mosolygott.

"Talán." Válaszoltam visszafogottan és felnevettem.

"Már megint hazudsz!" Mondta szigorúan és sötéten rám pillantott, mielőtt újra az utat nézte volna.

"Miért viselkedsz velem bunkón, aztán ismét kedvesen, majd pedig ismét bunkón?" Kérdeztem félénken, de kerültem a pillantását. Kezét finoman az állam alá rakta, majd az arcomat felé fordította, így nem tudtam elkerülni a pillantását.

"Mert én ilyen vagyok!" Mondta hűvösen.

"Holnap este nyolcra érted megyek!" Mondta csendesen és elengedett. Nem kellett válaszolnom, mert úgyse érdekelte volna az esetleges tiltakozásom. Kiszálltam és becsaptam a kocsiajtót.

05. Fejezet

Harry leparkolt egy nagy ház előtt. Annyira elámultam, hogy a szám is nyitva maradt.

„Csukd be a szád Édesem! Azért nem olyan nagy.” Mondta a mély hangján és nevetett.

„Nagyon nagy háznak találom. Egyedül élsz itt?” Kérdem végül valamennyire félénken.

„Igen.” Válaszolta és szemtelenül rám vigyorgott. Majd kiszállt, kinyitotta nekem is a kocsiajtót, és bementünk a házba. Émelygő érzésem volt... egyedül vagyok Harryvel pont ebben a nagy házban, nem volt sok ház ezen a területen. Ez csak még idegesebbé tett..

„Gyere be!” Hallottam meg hirtelen egy férfihangot, ami Harryé. Bólintottam és beléptem a házba.

„Mire gondoltál, hol jártak a gondolataid?” Kérdezett egy fokkal idegesebb hangon.

„Csak gondolkodtam.. hogy i-itt nincs so-sok ház.” Válaszoltam dadogva.

„Félsz?” Kérdezett olyan hangon, amitől csak még jobban féltem. Libabőrös lettem és remegtem, amikor egyre közelebb jött hozzám. Nekitolt a falnak és a kezét a jobb és bal oldalamra támasztotta. Semerre nem tudtam elmenni.

„Válaszolj a kérdésemre!”  Parancsolja idegesen.

„Nem vagyok köteles semmire!” Mondtam kiállhatatlanul és megpróbáltam kiszabadulni. Harry egyszerűen sokkal erősebb volt, mint én.  

„Komolyan nagyon bátor vagy, hogy így beszélsz velem!”  Mondta pimaszul és kinevetett.

„Miért, te vagy a király?” Kérdeztem megszeppenve.

„Valami olyasmi.. ja.” Felelt öntelten.

„Engedj el!” Követeltem és megpróbáltam erősebben ellökni.

„Neeem! Itt maradsz!”  Mondta agresszívan.

„Kérlek!” Suttogtam, és sírni kezdtem. Szuper, most már tudja, hogy mennyire félek tőle.

„Awww, miért sírsz? Ennyire félsz tőlem.. helyes!” Arrogánsan beszélt és letörölte a könnyeimet az ujjával.

„Soha ne érj hozzám újra te segg!” Kiabáltam hangosan és felpofoztam. Az arca kipirult. Félni és pánikolni kezdtem… Most meg fog erőszakolni? Meg fog ölni?

Kérdések kérdésekkel.

Elszörnyedten figyelt engem. Láthattam a haragot a szemeiben. Felemelte a jobb kezét a magasba, mire én összerezzentem.  De csak végigsimított az arcomon, lassan kinyitottam a szemeimet.. de aztán megütött és lelökött keményen a földre. Égett az arcom és sajgott a fájdalomtól. A könnyeim ismét legördültek az arcomon. Nekitámaszkodtam a hideg falnak a folyosón és felnéztem Harryre. Engem figyelt, mintha minden pillanatban megölne.. Letérdelt elém és mélyen egymás szemébe néztünk, pár perc erejéig. Senki nem mondott semmi. Lassan felemelte a kezét és én összerándultam. De csak végigsimított az arcomon.

„Igen, te félsz tőlem.” Suttogta durva hangján. Ismét libabőrös lettem. Felemelkedett és lenézett rám, a kezét nyújtotta. Kíváncsi voltam, hogy el kell-e fogadnom, de nem törődtem vele, és gyorsan elfordultam.

„Állj fel!” Parancsolta idegesen.

„Nem!” Mormoltam.

„Neked nem létezik nem! Azonnal állj fel!” Ordított rám.

„Nem vagy az apám!” Kiabáltam magabiztosan.

„Nem, nem vagyok. De azt csinálod, amit én mondok! Mindig megkapom, amit akarok!” Mondta hangosan és megpróbált megnyugodni.

Gyorsan felálltam és a bejárati ajtóhoz futottam, de tartott a karja. Harry erősített a fogásán, a fájdalomtól hangosan kiabáltam. Felemelt.. Ellenálltam, de persze ez nem ért semmit. Én túl gyenge voltam, ő túl erős volt. Felfutott a lépcsőn, egyenesen a folyosón a lábával kinyitotta az ajtót. A szobában minden sötét volt. Valami puhát éreztem alattam, egy ágy. Oh istenem, az ő ágya. Becsapta az ajtót, és hallottam, ahogy kulcsra zárja.

„Haaaaaaaaaary!” Kiabáltam hangosan és írni kezdtem.

„Laura!” Mondta egy hang halkan, és láttam Harry árnyékát. Lassan közelebb jött hozzám és leült az ágyra. Csak a szikrázóan zöld szemét láttam. Teljesen elvesztem a szemében. A fény úgy esett rá, hogy úgy nézett ki, mint egy angyal. De hogyan tud egy angyal olyan lenni mint egy szörnyeteg?!

04. Fejezet

*ding dong*

Megnéztem a telefonom kijelzőjét, pontosan 19:30 percet mutatott. Legalább pontos.. Leszaladtam és lassan kinyitottam az ajtót. Amint megláttam, néma maradtam.

Egy fekete nadrágot viselt, fekete inggel, ami a mellkasáig ki volt gombolva, így láthattam tetoválásait. Nagyon kidolgozott teste van, csak ezt tudja nézni az ember. Egy fekete öltönyt vett fel hozzá: őszintén, tényleg vonzónak találtam.

„ Helló, kész vagy?”- Kérdezte félbeszakítva a gondolataimat.

„Igen, természetesen.. Szia..” -válaszoltam halkan és elpirultam.

„Édes, ha miattam pirulsz el.” -Jegyezte meg szemtelenül, miközben rám kacsintott.

„Hagyhatnánk ezt most?”

„Világos.”

Az autójához mentünk, kinyitotta az anyósfelőli ajtót, és beültem. Wow.. tud úriember is lenni. Megkerülte az autót és beült ő is, majd beindította a motort és elindultunk. Az autóban csend uralkodott, számomra kényelmetlen volt és ez az egész szituáció is. Legalább is én így gondoltam.

Megkockáztattam, hogy titokban egy párszor ránézzek Harry-re, annyira az útra koncentrált.

„Olyan ellenállhatatlan vagyok, hogy egyfolytában ’titokban’ figyelsz?!” - Kérdezte hirtelen és szemtelenül rám vigyorgott.  

„Csak hiszed!” -  Válaszoltam bolondosan és ismét elpirultam, amiért rajtakapott. Fenébe, hogy mindig feltűnő vagyok.

„Komolyan édes vagy!” - Mondta és a kezét a kezemre helyezte, mire gyorsan rácsaptam és Ő nevetve húzta el.

Negyed óra múlva…

„Megérkeztünk.” - Mondta miközben leparkolta az autót.

„Ugye nem ebbe a drága étterembe akarsz hozni?” - Kérdeztem meglepetten

„De, pont ezt fogom tenni.” - Válaszolta magabiztosan és kiszállt. Kinyitotta nekem is az ajtót és tartotta a kezét. Kis gondolkodás után elfogadtam, majd utána el is engedtem.

„Köszi.” - Mondtam halkan, mire kinevetett engem.

Bementünk az étterembe. Egy pincér jött elénk, és mikor Harry megmondta a nevét, az asztalunkhoz vezetett minket, amit már korábban lefoglalt Harry. Egy sarokban ültünk, ahol csak egy pár ember ült a közelben. Csodálatos rálátásunk volt Londonra.

Amíg ültünk a pincér hozott nekünk étlapot, de a mikor megláttam az ételek árát megakadt a lélegzetem is.

„Harry, ez túl drága!” - Mondtam, mire lefektette az étlapot az asztalon.

„Nem. Fejezd be a beszédet!” - Mondta valamivel idegesebben.

Egy rövid ideig még néztem, de ő már ismét az étlapot tanulmányozta.

„Mit kérsz?” - Kérdezte anélkül, hogy rám pillantott volna.

„Azt hiszem.. csak egy burgonya-felfújtat.” - Mondtam és letettem az étlapot az asztalra.

„Oké, én egy Steak-et.” - Mondta halkan és összecsapta az étlapot, amitől egy kicsit megijedtem. Olyan furcsán viselkedett.

A pincér visszajött és Harry leadta a rendelést. Előreláthatólag 10 perc múlva ki is hozza azokat.

„Mesélj magadról!” - Törte meg a csendet Harry.

„Mit meséljek neked?” - Kérdeztem megszeppenve.

„Mesélj valamit!”- Válaszolta idegesen.

„Oké.. tehát itt lakok London közelében, de ezt már tudod. 18 éves vagyok. A Nando’s-ban dolgozom. A legjobb barátnőm neve Lisa. Szeretek táncolni és énekelni.” - Mondtam és végig a szemeibe néztem.

„Cool!” - Mondta és teljesen megváltoztatta az arckifejezését.

„Nagyon unalmas vagyok?” - Kérdeztem szégyenlősen.

„Neeem!” - Nevetett.

„Most te mesélj magadról valamit!” - Mondtam, és a nevetése rögtön alább hagyott.

„Később!” - Halkan felelt.

Miért lett hirtelen olyan furcsa, csak mert megkértem, hogy meséljen magáról? Vagy, mert megengedhetetlen dolgokat művelt?

A pincér visszajött az ételeinkkel és megkérdezte, hogy minden rendben van e. Én bólintottam, de Harry csak bosszúsan ránézett. A pincér mindenkivel kedves volt csak Harry-től tartott. Az oka biztos az a megengedhetetlen izé. /szó szerint így volt leírva németül is../

Folyamatosan kérdezgettem magamtól, hogy hogyan lehet, hogy nem halottam még Harry Styles-ről? Igazság szerint, mert sosem olvasok újságot, vagy nézek híradót. Amikor az ételt megettük még mindig csend volt. Harry folyamatosan a tévére bámult.

„Minden oké?” - Kérdeztem elővigyázatosan.

„Hm.. ja, igen.” - Válaszolta, bár látszott rajta, hogy hazudik.

„Valamit akarsz mesélni…magadról.” - Mondtam mire a szemembe nézett.

„Oh igen… tehát 19 éves vagyok, London közelében lakom, a legjobb barátom neve Louis.”

„Ó értem.” - Mormoltam csendesen

„A kilátás olyan klassz!” - Mondta miközben rám mosolygott.

„Igen, valóban.” - Mondtam és viszonoztam gesztusát.

„Gyere, most megyünk!” - Parancsolta hirtelen, és felállt.

„Hová megyünk?” - Kérdeztem zavartan, miközben én is felálltam.

„Azt majd meglátod!” - Súgta, minek hatására libabőrös lettem.

Harry kifizette gyorsan a számlát és aztán az autóhoz mentünk. Beindította a motort és már el is indultunk.

Egy kicsit féltem, hogy hová megyünk...

02. Fejezet

Fordította : Barbi

Besegített: Fruzsi és Fanni

Jó olvasást!;)

Ott álltunk miközben a szemeibe mélyedtem. Szemtelenül elvigyorodott, majd elkezdett húzni a férfimosdó felé. Harcolni akartam, de egyrészt erősebb volt másrészt a keze erősen tartott.

 - Aua! - kiáltottam fel.

- Psszt! - súgta durva, mély hangon.

 - Segítség! - kiáltoztam jó hangosan ahogy csak bírtam, miközben ő egyre közelebb vitt.

- Fogd be a szád, senki nem fog megmenteni! - figyelmeztetett mire borzalmasan félni kezdtem.

- Mit akarsz tőlem? - válaszoltam és próbáltam úgy beszélni, hogy ne hallatsszon a félelem a hangomban.

- Téged akarlak! - válaszolt és mélyen a szemembe nézett. Amikor egy kicsit elfordult és távolabb állt tőlem, menekülni akartam, de gyorsan megfogta a karom és a WC-be húzott. Becsukta az ajtót majd újra közelebb állt.

 - Hagyj! - jajgattam és pánikolni kezdtem.

- Félsz tőlem? - kérdezte és huncutul elmosolyodott.

- Nem! - közöltem és próbáltam elrejteni a félelmem.

- Hazudsz! - mondta fennhangon és közvetlenül előttem állt. Éreztem a forró leheletét a nyakamon, majd elkezdte azt csókolgatni. Megkereste a gyenge pontomat a nyakamon majd néhány csókkal hintette be. Szívni kezdte, majd harapdálni. Ki akarta szívni a nyakam. Nem ellenkeztem, mert teljesen sokkban voltam és megkellet erőltetnem magam, hogy ne nyögjek. A légzésem sem volt egyenletes. Erősen beleharaptam az ajkamba.

- Most már mindenki tudja, hogy az enyém vagy! - suttogta a fülembe.

- Álmodik a nyomor! - mondtam feldúltam majd megpróbáltam ellökni, de szorosan fogta mindkét karom és a falnak tolt. Most már hiába akartam szabadulni, nem tudtam.

- Látni fogod, ha az emberek a nyakadat bámulják és félénken megbámulnak téged - mondta komoran majd még egyszer megnyalta a nyakam.

- Mi a neved? - kérdezte kíváncsian.

- Nem mondom meg! - válaszoltam, majd bosszúsan rámeredtem.

- Na jó, azt hiszem nem tudod kivel beszélsz - mondta majd nevetni kezdett.

 - Annyira fontos vagy, hogy ismernem kéne téged? - kérdeztem zavarosan.

- Igen, majd hamarosan mindent látni fogsz - válaszolt olyan hangon, ami miatt egyre jobban féltem.

- Aha - mondtam csendesen.

- És most mond meg, hogy hívnak! - parancsolta szigorúan.

- Laura és téged? - kérdeztem.

- Nagyon szép név - mondta majd elmosolyodott. A kérdésemet teljesen figyelmen kívül hagyta.

- Hogy hívnak? - ismételtem meg a kérdésem.

- Találd ki! - mosolygott szemtelenül.

- Oh, istenem ! - motyogtam idegesen.

- Tehát, ez nem a nevem - nevetett.

- Engedj elmenni! - követeltem komolyan.

 - Nem, először add meg a számod! - követelte mély hangján.

- Jól van - mormoltam. Elővettem a telefonom a táskámból megadtam a számom, majd ő beírta a saját telefonjába.

- Köszi! - suttogta és megpuszilta a kezemet. Éppen menni készültem, amikor megfogta a kezem.

- Nem szabadulsz meg ilyen gyorsan tőlem! - fenyegetőzött dühös hangon.

- Mit akarsz még? - mondtam halkan.

- Ki kell találnod a nevem! - közölte szigorúan.

- Adj egy kis segítséget! - csendesen szólaltam meg.

- "H"-val kezdődik és egy herceg is ezt a nevet viseli - nézett rám elszántan.

 - Harry, mint Harry herceg? - mondtam és muszáj volt elvigyorodnom.

- Helyes! - válaszolta és nevetett

- Még most sem félsz tőlem? - komolyodott el ismét.

 - Nem - válaszoltam, de természetesen hazudtam.

- Ismét hazudsz - válaszolt agresszívan és közelebb jött hozzám. Hallottam más hangokat is végre a férfivécéből és ideges lettem. Mintha Harry a gondolataimat olvasná oda súgta nekem:

- Ha most kiabálsz megöllek, bár úgysem segítene senki! - bele néztem idegesen a szemeibe és libabőrős lettem. A szemei nem zöldek voltak, hanem inkább sötétebb.. feketék.

- Megérteted? - mondta és ezzel félbe szakította a gondolataim.

- Igen - mondtam halkan. Mivel nem halottam több hangot csak egy ajtó csapódást, Harry lassan eltávolodott tőlem.

 - Holnap 7-re érted megyek - mondta mintha az egész életemet ő határozná meg.

- És ha nem akarom? - kérdeztem ostobán.

- Oh, akarni fogod. És ha nem nyitsz ajtót, akkor elkaplak - válaszolt majd rám kacsintott. Gyorsan kifutottam az ajtón, hogy elérjek egy másikhoz.

- Viszlát holnap Laura! - kiáltott utánam és befutottam a klubba. 
Kerestem Lisát de nem találtam sehol. Elővettem a telefonom és felhívtam:

Lisa: Hey Laura! Hol vagy?

Laura: Szia, ezt én is kérdezhetném tőled!

Lisa: A sarokban állok a bár közelében.

Laura: Várj ott!

Lisa: Látlak!

Laura: Haha! Én is téged!

Lisa: Leteszem a kagylót.

Laura: Igen, én is.

Oda futottam a bárhoz ahol Lisa volt és mindketten nevettünk.
- Héj! Hol voltál egész idő alatt? - kérdezte.

- A mosdóban - válaszoltam.

-Igen, persze. Hazudsz! - szólt rám én pedig nevettem.Miért nem tudok jól hazudni?

- Elmondom holnap, ha józanok leszünk - beszéltem hozzá.

- Oké, de most keressünk egy Taxit - ecsetelte de nem kapott választ, mert gyorsan kisietett.

Elköszöntem Lisától és a Taxi elhajtott. Muszáj, mert ő pár utcával feljebb lakik.

Bementem a házba, és felfutottam az emeletre. Levetkőztem majd bebújtam az ágyba. A telefonom rezgett, új sms-em jött. Egy ismeretlen számtól.

Ismeretlen:
"Hey, tüzesen festesz a fekete fehérneműdben ;) <3 x"

Reszketni kezdtem. Honnan tudja? Akkor eszembe jutott, hogy a függönyt nem mindig húzom el, mert a fény így be tud jönni. Nem csoda, hogy betudott nézni.  Gyorsan oda szaladtam az ablakhoz és kinéztem. Az utca túloldalán egy fekete autó állt, és ő az autónak dőlve összekulcsolt karokkal pihent. Minden kényelmetlen volt, és most meg integetett nekem. Elhúztam a függönyt és felvettem a mobilom.

Én:
"Honnan tudod hol lakom?"

Harry:
"Vannak forrásaim ;) x"

Én:
"Őrült vagy! -.-"

Harry:

Nem vagyok!Jó éjt, szép álmokat :* Biztosan rólam fogsz álmodni.. <3 x"

Leraktam az éjjeli szekrényemre a telefonom. Elmentem a fürdőbe, megmostam a fogam azután leszedtem a sminkem. Nem sokkal később lefeküdtem majd elaludtam.

01. Fejezet

Péntek délelőtt volt, és a Nando’s-ba utaztam. Ma volt az első munkanapom ott és emiatt nagyon izgatott voltam. A Nando’s az egyik kedvenc éttermem Londonban. Kinyitottam az ajtót és bementem a pulthoz.

„Helló, ez az első munkanapom itt!” Mondtam barátságosan és rámosolyogtam a pultnál álló srácra.

„Helló, te biztos Laura vagy! A főnök csak ritkán van itt, tehát én dirigálok.” Mondta és rám vigyorgott.

„Oh oké.”

„Bocsi, az én nevem Dan! Itt egymást kölcsönösen a keresztnevünkön szólítjuk.” Mondta és én bólintottam.

Bemutatott még 2 másik munkatársnak. Az egyik egy lány, Cara. Ő 18 éves, világosbarna haj, barna szem a mási kegy fiú, Tom. 20 éves, sötétbarna haj, barna szem.

Nem Dan volt a főnök, de talán valamivel feljebb volt, mint a többiek.  25 éves, barna szem és barna haj.

Az első munkanapom gyorsan elszaladt, Cara ma mindet megmutatott és elmagyarázott mindent a Nandos’s-ban és lett egy új barátnőm. Most csak 12-18 óráig kell dolgoznom, aztán szabadestém van. Hétfőn kaptam meg a beosztást, hogy meddig dolgozom.

Elbúcsúztam mindenkitől és az autómhoz futottam. A lakásom nincs messze, körülbelül 15 percre lakom Londontól.

Épp hogy megérkeztem a lakásba, csörgött a telefonom. Megnéztem a kijelzőt és felnevettem, a barátnőm volt, Lisa.

Én: „Hey Lisa!”

Lisa: „Szia, na milyen volt az első munkanapod?”

Én: „Egész jó, lett egy új barátnőm, Cara.”

Lisa: „Oké, de ugye én maradok az elsőszámú?”

Én: „Igen, természetesen!”

Lisa: „Hála istennek, haha! Jössz ma velem a Funky Buddha-ba?”

Én: „Igen, bulizzunk!”

Lisa: „Cool, 20 órakor lemegyek hozzád, és rendelünk egy taxit.”

Én: „Oké, viszlát, később!”

Lisa: „Bye!”

Lisa egy pár utcával lentebb lakik, az ovi óta ismerjük egymást. Gyakran járunk bulizni a Funky Buddha-ba. Ez a legkedveltebb klub egész Londonban.

Most 18:30 v an, gyorsan lezuhanyozom, megszárítom a hajamat, majd kivasalom. Aztán felveszek egy rövid, testhezálló fekete ruhát, hozzáillő magas sarkúval. Aztán kisminkelem magam, füstös szemek, piros rúzs. Előveszem a kedvenc parfümöm és a nyakamra fújok párat. Csengetnek az ajtón és gyorsan leszaladok a lépcsőn. Lassan kinyitom az ajtót és meglátom Lisa-t. Egy térdig érő piros koktélruhát viselt, fekete magas sarkúval és a haját begöndörítette.

„Csodálatosan festesz!” Mondtam, mire felnevetett.

„Köszi, te is csodálatosan festesz Édes!”  Mondta vigyorogva.

„Awww köszi!” Nevettem fel.

„Kész vagy?”

„Várj, muszáj hoznom a fekete táskámat és leellenőrzöm még egyszer magam a tükörben.”

„Laura, itt a taxi.” Kiabál Lisa.

„Oké, egy pillanat!” Kiabáltam vissza és újra leszaladtam.

Bezártam az ajtót és beszálltunk Lisa-val a taxiba.

Már besötétedett és minden ki volt világítva. London olyan szép!

„Megérkeztünk!”Mondta Lisa félbeszakítva ezzel a gondolataimat.

„Igen!” Mondtam csendesen és kiszálltunk mind a ketten.

Amikor a klub elé értük, már hallottuk a zenét dübörögni. Már partyhanulatom volt. Megmutattuk a személyinket a kidobónak és simán bejutottunk. Hála Istennek! A Funky Buddha-ba nem mindenki jut be könnyen.

„Rendeljünk egy üveg pezsgőt?” Kérdezte Lisa hangosan, mert a zene túl hangosan szólt.

„Mindenféleképpen!”

Leültünk a pulthoz és megittuk a pezsgőnket, aztán kaptunk a semmiért egy kis pálinkát. Gyorsan megittuk.

„Figyeld az a fiút ott, régóta figyel engem!” beszélt Lisa.

„Értem, menj oda!” mondtam bátorságot öntve belé. Olyan félnék volt, mint én.

„Oké, megcsinálom!” mondta és eltűnt.

Rendeltem egy koktélt és figyeltem az embereket, akik a táncparketten táncoltak. A pillantásom hirtelen megállt, amikor megláttam egy sötét sarokban egy fiút. Egy kanapén ült, nem lehetett felismerni az arcát, mert sötét volt ott, de észrevettem, hogy engem figyel. Gyorsan másfelé kezdtem el nézni, de a szemem sarkából láttam, hogy még mindig engem figyel. Libabőrös lettem és egy kicsit féltem is.  Végre visszafordultam teljesen és megittam a koktélomat. Amikor újra odanéztem a sarokba, már nem ült ott senki.

A szememmel Lisa után kutattam, de sehol nem találtam. Nagyon unatkoztam ezért a táncparkettre mentem. Szórakozni akartam, tehát táncoltam.

Hirtelen két kezet éreztem a csípőmön, gyorsan megfordultam és két gyönyörű, csillogó, zöld szemet láttam. 

Bevezető féleség

Laura Edwards 18 éves, szőke haj, kék szem. Tulajdon képen egy átlagos lány. Félénk, kedves, barátságos, de a múltban sok mindenen keresztülment.

Harry Styles 19 éves, barna haj, zöld szem. Nem egy átlagos fiú, Ő egy „Bad Boy”. Sokat bulizik, drogozik, a rendőrség is régóta ismeri. Szinte mindenki, aki meghallja a nevét félelmet érez.

Harry akarja Laurát!

Sok dráma vár Laurára…

SZERELEM…
UTÁLAT…
SZEX…
DROGOK…

Bemutatkozás!

Sziasztok!
Ez a blog egy német Harry Styles Fanfiction fordításával foglalkozik :) 
Hárman fordítjuk. xx
Én (Barbi), Fruzsi és Fanni. Enyoy!