07. Fejezet

Kinyitottam a ház ajtót, viszont vetettem egy utolsó pillantást Harryre, ahogy elhajt. Bementem és bezártam magam mögött az ajtót. Felmentem a szobámba, levettem a ruhámat, és a fürdőbe sétáltam. Először is szükségem van egy zuhanyra. A forró víz végigfutottam a testemen lefelé, megmostam samponnal a hajamat aztán elzártam a zuhanyt. Gyorsan felkaptam a törölközőt. Mindig olyan hideg van, ha kijövök a tus alól.. Hallottam, ahogy rezeg a telefonom, a törölközőbe bebugyolálva futottam gyorsan vissza a szobába. Egy új üzenet Harrytől.

Harry:

„Szia baby, este bulizni megyünk, bemutatom a legjobb barátomat. Valami szexit vegyél fel nekem! ;) :* X”

Én:

„Világos Harry!”

Harry:

„Jól teszed, hogy azt csinálod, amit PARANCSOLOK, különben.. nem akarod tudni..”

Én:

„Nem vagyok játékszer, és ez világos neked?! ;O”

Harry:

„AZ ENYÉM VAGY!”

Már semmi kedvem válaszolni neki, egy idióta!

…

Már 18:40, a ruhás szekrényemhez mentem. Kutattam a megfelelő ruha után. Találtam egy párat… Egy feketét, kéket, pirosat, lilát, még egy feketét…

Végül a piros ruha mellett döntöttem, felül a gallérját gyémántok díszítették, egyszerűen megfelelő volt. Besétáltam a fürdőbe, és elkezdtem sminkelni. Lila szemhéjfesték és lila szájfény. Ez tökéletesen megy a ruhához, és nem is túl sok. Felvettem a ruhát, és végül betettem a gyöngyfülbevalómat. Felvettem a fekete körömcipőmet, ami nem túl magas és tudok benne még táncolni. Fújtam magamra egy kis parfümöt és fogtam a fekete táskámat. A telefonomon gyorsan leellenőriztem az időt 19:20.  Lementem a nappaliba és még elkezdtem nézni a TV-t.. Amíg nem hallottam, hogy csöngettek. Kikapcsoltam a tévét, felkaptam táskám, és az ajtóhoz mentem. Kinyitottam és előttem állt egy fiú, aki nagyon jól nézett ki.. Harry. Fehér pólót viselt, fekete bőrdzsekivel, hozzá egy lyukas farmert.

„Helló!” Egyenesen a gyönyörű zöld szemébe mondtam.

„Szép estét hölgyem!” Mondta és rám vigyorgott, amivel látatni engedte a gödröcskéit.

„Megyünk?” Kérdeztem.

„Természetesen!” Válaszolta és én bezártam magam mögött az ajtót. Kinyitotta nekem a kocsiajtót, mint egy úriember, és én beszálltam. Egy pár másodperc múlva ő is beszállt az autóba.

„Ismét nagyon jól nézel ki Laura, tudod?”mondta és én ránéztem, mert láttam a szemem sarkából, hogy engem bámul.

„Köszönöm, te is jól festesz ma ismét.” Mondtam halkan. Éreztem, ahogy az arcom elpirul, ezért gyorsan az ablak felé fordultam.

„Édes!” Mondta az ő mély és rekedtes hangján.

„Mi?” Kérdeztem összezavarodva.

„Az, hogy miattam elpirultál!” Mondta és nevetett.

„Hová megyünk bulizni?” Kérdeztem félbeszakítva a nevetését.

„Egy apartmanba megyünk bulizni, a legjobb barátom Louis lefoglalta és meghívott egy pá embert.” Válaszolta és ismét komoly lett.

„Oh..” mormoltam

„Louis megengedte, hogy mi az éjszakát is ott tölthessük.” Mondta halkan és engem figyelt. Belenéztem a szemébe és csak mosolyogtam. Mit kellene válaszolnom, ha azt mondom, hogy nem, Harry úgysem fogadná el. Mint mindig…

06. Fejezet (TELJES!)

„Félsz tőlem?” Kérdezte a rekedt hangján.

„Nem!” Komolyan válaszoltam, de nem néztem a szemébe.

„Miért hazudsz folyton??” Kérdezte egy kissé idegesebben.

„Nem hazudok!” Válaszoltam idegesen és felálltam.

"Ülj vissza!” Parancsolta bosszúsan, de figyelmen kívül hagytam és az ajtóhoz futottam.

„Hol az a hülye kulcs?” Kérdeztem hangosan.

„Ne beszélj ilyen hangon velem!” Válaszolta dühösen és elkapott.

„Nyisd ki az ajtót rögtön!” Könyörögtem neki.

„Neeeeeem. Velem maradsz éjszakára.” Mondta és rám kacsintott.

„Lent alszom akkor a kanapén.” Mormoltam magamban.

„Nem, velem alszol az ágyban.” Mondta hangosan és én összerezzentem.

„Hol a fürdőszoba?” – halkan kérdeztem.

„Ott!” Mondta, miközben rámutatott egy ajtóra. Gyorsan besiettem oda. Belenéztem a tükörbe, sápadt voltam és kikészültem. Megmostam az arcomat, és kinyitottam a fürdőszobaajtót. Harry kényelmesen feküdt az ágyán és engem bámult. Megpaskolta maga mellett a helyet, mutatva, hogy mellé kéne ülnöm. Lassan az ágy másik oldalára mentem és mellé feküdtem. Betakart és megpuszilta a homlokomat.

„Jó éjt!” Súgta a fülembe és lekapcsolta a lámpákat.

Teljesen összezavarodtam. Kiabált velem meg minden, és most meg gondoskodó?! Harry egy igazán furcsa ember…

A következő reggel a napsugarakra ébredtem fel, amik az arcomba sütöttek. Balra fordultam és szembe találtam magam két fényes, zöld szemmel.

„Szép jó reggelt!” Mosolygott rám.

„Reggelt!” Mondtam zavarodottan és elfordultam.

„Mi a helyzet Babe?” Kérdezte aggodalmasan.

„Mi történt veled? Miért lettél hirtelen ilyen kedves?” Kérdeztem, és ismét ránéztem. Az arckifejezése hirtelen dühös lett.

„Oh, neked jobban tetszik, ha ismét a Bad Boyt alakítom, ezt várod tőlem. Csak kedves akartam lenni veled, mert te.. ach mindegy!” Mondta és felállt.

„Mi mindegy?” Kérdeztem és én is felálltam.

„Semmi!” Mondta és direkt elém állt. Lehajolt hozzám és az ajkai megközelítették az enyémet. Becsuktam a szemeimet és az ajkai már az enyémeken is voltak. A csók mindig szenvedélyes, kóstolgatta az ajkaimat és azt akarta, hogy adjak neki bejutást, de ez nem történt meg.

„Nem is olyan bonyolult!” Lihegte. A kezeit a csípőmre helyezte és az ágyra dobott.

„Sokáig várattál..” mondta komoran és fölém hajolt.

„Nem Harry, szállj le rólam!” Kértem.

„Nem!” Mondta fagyosan és csókolgatni kezdte a nyakamat. A gyenge pontomat csókolgatta, szívta bőrt, mire én beharaptam az ajkamat. Fájt. Megfújta a helyét, és elvigyorodott.

„Immár az enyém vagy..” súgta, és levette a pólóját és a nadrágját. Aztán következett az én toppom és nadrágom. Mindent a földre dobott. Közeledett a mellemhez és bámulta a mellbőségemet, majd piszkosan felnevetett és megérintette a mellemet. Az ujjaival köröket rajzolt és masszírozni kezdte, majd kicsatolta a melltartómat. Lehúzta a pántot és eldobta a melltartót is. Reflexszerűen keresztbe tettem a karomat a mellkasom előtt.

„Baby, vedd el a kezed, gyönyörű vagy!” Súgta mire libabőrös lettem. Ahogy mondta, elvettem a karjaimat. Letettem magam mellé, és ő csókolgatni kezdte a dekoltázsom. Aztán a mellkasom.. és egyre haladt lejjebb. Lehúzta a bugyimat és azt is eldobta. A nyelvével köröket kezdett csinálni, és megnyalt. Halkan felnyögtem. Abbahagyta, amit csinált és közelebb jött hozzám. Vadul kezdett csókolgatni. A kezemet a hajába vezettem és megmarkoltam a tincseit. Annyira szép volt, meg akartam állítani az időt. Figyelmeztetés nélkül vezette belém egy ujját. Kialakított egy ritmust, amit mindig gyorsított, és valamikor a második ujját is belém vezette. Egyre hangosabban nyögtem, és kis idő múlva elértem a csúcsot. Gyorsan letolta a boxerét. Gyorsan keresett egy óvszert a nagy barátjára, és rögtön belém hatolt. Először fájt és nyöszörögtem, egyszerűen csak élveztem. Minden lökés egyre mélyebb és keményebb lett… Aztán már csak egymás nevét nyögtük és a hangos lélegzetvételeinket hallgattuk. Mind a ketten elértük a csúcspontunkat és csak feküdtünk szorosan egymás mellett.

"A következő alkalommal neked kell elkezdened..." Mondta Harry csendesen és rám kacsintott.

"Hova mész?" Kérdezte meglepetten.

"Haza." Válaszoltam hűvösen.

"Először velem fogsz reggelizni!" Parancsolta meg.

"Na jó." Feleltem bosszúsan és utána mentem.

A reggeli után követtem Harry-vel az autójához sétáltunk. Kinyitottam az anyós ülés felőli oldalt én pedig beszálltam. Ő is beszállt, majd elindultunk. Néztem őt és arra a következtetésre jutottam, hogy ő tényleg rettentően helyes.

"Tetszik amit látsz?" Kérdezte hirtelen, majd öntelten rám mosolygott.

"Talán." Válaszoltam visszafogottan és felnevettem.

"Már megint hazudsz!" Mondta szigorúan és sötéten rám pillantott, mielőtt újra az utat nézte volna.

"Miért viselkedsz velem bunkón, aztán ismét kedvesen, majd pedig ismét bunkón?" Kérdeztem félénken, de kerültem a pillantását. Kezét finoman az állam alá rakta, majd az arcomat felé fordította, így nem tudtam elkerülni a pillantását.

"Mert én ilyen vagyok!" Mondta hűvösen.

"Holnap este nyolcra érted megyek!" Mondta csendesen és elengedett. Nem kellett válaszolnom, mert úgyse érdekelte volna az esetleges tiltakozásom. Kiszálltam és becsaptam a kocsiajtót.

05. Fejezet

Harry leparkolt egy nagy ház előtt. Annyira elámultam, hogy a szám is nyitva maradt.

„Csukd be a szád Édesem! Azért nem olyan nagy.” Mondta a mély hangján és nevetett.

„Nagyon nagy háznak találom. Egyedül élsz itt?” Kérdem végül valamennyire félénken.

„Igen.” Válaszolta és szemtelenül rám vigyorgott. Majd kiszállt, kinyitotta nekem is a kocsiajtót, és bementünk a házba. Émelygő érzésem volt... egyedül vagyok Harryvel pont ebben a nagy házban, nem volt sok ház ezen a területen. Ez csak még idegesebbé tett..

„Gyere be!” Hallottam meg hirtelen egy férfihangot, ami Harryé. Bólintottam és beléptem a házba.

„Mire gondoltál, hol jártak a gondolataid?” Kérdezett egy fokkal idegesebb hangon.

„Csak gondolkodtam.. hogy i-itt nincs so-sok ház.” Válaszoltam dadogva.

„Félsz?” Kérdezett olyan hangon, amitől csak még jobban féltem. Libabőrös lettem és remegtem, amikor egyre közelebb jött hozzám. Nekitolt a falnak és a kezét a jobb és bal oldalamra támasztotta. Semerre nem tudtam elmenni.

„Válaszolj a kérdésemre!”  Parancsolja idegesen.

„Nem vagyok köteles semmire!” Mondtam kiállhatatlanul és megpróbáltam kiszabadulni. Harry egyszerűen sokkal erősebb volt, mint én.  

„Komolyan nagyon bátor vagy, hogy így beszélsz velem!”  Mondta pimaszul és kinevetett.

„Miért, te vagy a király?” Kérdeztem megszeppenve.

„Valami olyasmi.. ja.” Felelt öntelten.

„Engedj el!” Követeltem és megpróbáltam erősebben ellökni.

„Neeem! Itt maradsz!”  Mondta agresszívan.

„Kérlek!” Suttogtam, és sírni kezdtem. Szuper, most már tudja, hogy mennyire félek tőle.

„Awww, miért sírsz? Ennyire félsz tőlem.. helyes!” Arrogánsan beszélt és letörölte a könnyeimet az ujjával.

„Soha ne érj hozzám újra te segg!” Kiabáltam hangosan és felpofoztam. Az arca kipirult. Félni és pánikolni kezdtem… Most meg fog erőszakolni? Meg fog ölni?

Kérdések kérdésekkel.

Elszörnyedten figyelt engem. Láthattam a haragot a szemeiben. Felemelte a jobb kezét a magasba, mire én összerezzentem.  De csak végigsimított az arcomon, lassan kinyitottam a szemeimet.. de aztán megütött és lelökött keményen a földre. Égett az arcom és sajgott a fájdalomtól. A könnyeim ismét legördültek az arcomon. Nekitámaszkodtam a hideg falnak a folyosón és felnéztem Harryre. Engem figyelt, mintha minden pillanatban megölne.. Letérdelt elém és mélyen egymás szemébe néztünk, pár perc erejéig. Senki nem mondott semmi. Lassan felemelte a kezét és én összerándultam. De csak végigsimított az arcomon.

„Igen, te félsz tőlem.” Suttogta durva hangján. Ismét libabőrös lettem. Felemelkedett és lenézett rám, a kezét nyújtotta. Kíváncsi voltam, hogy el kell-e fogadnom, de nem törődtem vele, és gyorsan elfordultam.

„Állj fel!” Parancsolta idegesen.

„Nem!” Mormoltam.

„Neked nem létezik nem! Azonnal állj fel!” Ordított rám.

„Nem vagy az apám!” Kiabáltam magabiztosan.

„Nem, nem vagyok. De azt csinálod, amit én mondok! Mindig megkapom, amit akarok!” Mondta hangosan és megpróbált megnyugodni.

Gyorsan felálltam és a bejárati ajtóhoz futottam, de tartott a karja. Harry erősített a fogásán, a fájdalomtól hangosan kiabáltam. Felemelt.. Ellenálltam, de persze ez nem ért semmit. Én túl gyenge voltam, ő túl erős volt. Felfutott a lépcsőn, egyenesen a folyosón a lábával kinyitotta az ajtót. A szobában minden sötét volt. Valami puhát éreztem alattam, egy ágy. Oh istenem, az ő ágya. Becsapta az ajtót, és hallottam, ahogy kulcsra zárja.

„Haaaaaaaaaary!” Kiabáltam hangosan és írni kezdtem.

„Laura!” Mondta egy hang halkan, és láttam Harry árnyékát. Lassan közelebb jött hozzám és leült az ágyra. Csak a szikrázóan zöld szemét láttam. Teljesen elvesztem a szemében. A fény úgy esett rá, hogy úgy nézett ki, mint egy angyal. De hogyan tud egy angyal olyan lenni mint egy szörnyeteg?!